Látogatás a doki néninél

Ma meglátogattuk a doki nénit, erre viszonzásképpen jól megszúrt. Ki érti ezt?! Azért ezt leszámítva megint nagyon kedves volt, ahogy a védő néni is. Az oltáson kívül volt méricskélés meg minden egyéb felhajtás, ami ilyenkor lenni szokott, szóval ígéretemhez híven el tudom készíteni a 3 hónapos (pontosabban 3 hónapos és 6 napos) számadásomat.

Növekedés:

Jelenleg 5770 g-ot nyomok, 60 cm magas vagyok, a fejkörfogatom 39 cm, a mellkaskörfogatom pedig 40 cm.

Elkezdtem hullatni a hajam, ami feltehetően annak a jele, hogy előbb-utóbb kinő az új helyette.

Az sem kizárt, hogy a nem is olyan távoli jövőben előrukkolok egy fogacskával, legalábbis a számban folyó állandó nyüzsgésből erre gyanakszom.

Mozgásfejlődés:

Megtaláltam a saját kezeimet. Sőt a kezeim is megtalálták egymást. Ráadásul már mást is megtaláltak. Így aztán egyre ügyesebben fogom meg a dolgokat, és ha már megfogtam, akkor lehetőleg a számba is veszem őket analitikai célzattal. Az elengedés még elég ad hoc jelleggel történik, de dolgozom az ügyön.

Hasonfekve kitartóan és rendíthetetlenül emelem a fejem és a mellkasom. A legtöbb szakirodalom szerint most leginkább az lenne a dolgom, hogy lassan tenyérrel kitámasszak, de egyelőre eszem ágában sincs. Ehelyett inkább ilyen mutatványokkal rukkolok elő:

Háton kúszom. Ebben a mozgásformában akár fél métert is meg tudok tenni, és 360 fokot is tudok forogni.

Hasonfekvésből hátra fordulok, bár ezt azóta, hogy néhány hete párszor bemutattam, mostanában hanyagolom.

Egyfolytában azzal próbálkozom, hogy hanyattfekvésből hasra forduljak. Oldalra már simán megy, sőt akár tovább is, de valaki igazán elárulhatná, hogy mit kezdjek közben a kezemmel…

Beszédfejlődés:

Rettenetesen élvezem a saját hangom, és rájöttem, hogy leginkább reggel 6 óra tájban szól a legjobban, amikor még néma csönd van a lakásban.

Előfordul, hogy csak éteri dallamokban fejezem ki magam, de általában megkegyelmezek a szülőknek, és hajlandó vagyok beszélni is. A szótáramban leginkább a “guwáá”, “ewa”, “ewö”, “hawa” és “ábübü” szavak fordulnak elő – elég nehéz őket így fonetikusan leírni.

Deeee! Néhány hete egész sikeresen alakítottam a lovagot, aki azt mondja, “ni”, bár a szöveghűség nem az erősségem, és “nininini” lett belőle. A múlt hétvégén pedig – ahogy azt a normafás bejegyzésben már ecseteltem – kibukkant belőlem egy “mamama”. Mondjuk ehhez egy akkora lelki traumára volt szükség, mint az, hogy közel két percig várnom kellett az uzsonnára…

Mindennapjaim:

Általában 5-6 körül ébresztem a szülőket, de csak azért, hogy apa tutira ne késsen el a munkahelyéről.

Miután részletesen beszámoltam arról, hogy mit álmodtam, megreggelizek. Ezután anya általában még hosszasan kísérletezik a visszaalvással, de én nem hagyom, mert hát nem a lustálkodásról szól az élet…

Mikor apa elindul dolgozni, anya végleg feladja a próbálkozást, és felkel, hogy nekilásson valami házimunkafélének. Na körülbelül ez az a pillanat, amikor mégis hajlandó vagyok szundítani egy kicsit. (De csak egy kicsit.)

9-10 óra fele következik a tízórai. Előtte és utána anya igyekszik hasznossá tenni magát, miközben én 3 percenként behívom ellenőrzés céljából.

Dél körül megebédelek, persze csak én. Fogggalmam sincs, anyunak mikor jut rá ideje…

Ha jó idő van, ebéd után sétálunk egyet, de ha apa megígéri, hogy korán jön haza, akkor megvárjuk vele.

Nagyjából 3-kor szoktam uzsonnázni, amit nagy ritkán ismét egy kis szunyókálás követ.

Délután jön egy kis fitness: hasalás, forgolódás és hasonló mókás dolgok. Ezt anyu is meg én is nagyon szoktuk élvezni.

A fennmaradó időben a különböző játékaimat (Barit, Zsiráfot és a szórakoztató center egyéb fityegőit) terrorizálom, no meg időnként anyut is.

6 körül van a fürdés ideje, bár ez rendkívüli esetben (azaz kb. minden másnap) eltolódik. Ezután még kétszer vacsizok, 7 illetve 9-10 körül.

Már az egyes számú vacsora után igyekszünk elcsendesedni, de az utolsó szopizás után már tényleg alvás van…

…Egészen hajnali 3-ig, mert hát azért az luxus lenne, ha átaludnám az éjszakát.

Reklámok

2 thoughts on “Látogatás a doki néninél

  1. Szia Csengusz! A délutáni fitness programodból nagyon érdekelne az ültetéses rész. Megkérnéd anyukádat, hogy videózza le egyszer valahogy? Ja, és nagyon ügyes voltál az oltásnál! 😉 Zsófianyu

  2. Szia Csenge! Grtulálok a szép fejlődésedhez és ahhoz hogy ilyen bátran viselkedsz a doktor néninél. A korai ébresztővel ne törődj, a szülők majd kipihenik magukat, ha te felnőttél. Sok puszi. Ági nagyi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s