Egy kis ez, egy kis az…

Már megint átsuhantunk egy hófordulón, szám szerint a tizenötödiken. Mit is mondhatnék ez alkalommal magamról?

Egyre önállóbb vagyok: pohárból, palackból iszom, kanállal, villával eszem…

(Azt inkább nem árulom el, hogy közben miért erőlködtem ennyire…)

Segítek öltözködni, az egyszerűbb ruhadaraboktól egyedül is meg tudok szabadulni.

Egyre inkább hasonlít a menüm anyáékéhoz, de azért napi 4 szopizáshoz (2 nappal, 2 éjjel) még ragaszkodom.

Vertikális törekvéseimet tekintve újabb szint lépett az életembe…

(Hát igen, már az asztalon sincs semmi biztonságban.)

És ha éppen nem tömök a számba semmit, akkor szünet nélkül jártatom. Néha még az is kiderül, mit akarok mondani…

Kezdek úgy játszani, mint a nagyok, homokozok, kismotort hajtok, babát ölelgetek, labdát rúgok, rajzolgatok.

És aktív társasági életet élek. Ez mondjuk csak részben tudható be a játszóterezős korszak beindulásának, hiszen anya keze is benne van a dologban – helyesebben lába, amivel mindenfelé szaladgál. A klubozások mellett ugyanis újabb elfoglaltságokat keres/talál magának, leginkább az alakulófélben lévő Ölbebaba egyesület, másrészt a már javában szerveződő hordozó hét kapcsán. (Előbbiről majd biztosan ír bővebben is, amint befejeződik a bejegyzési hercehurca.)

Legutóbbi nagyobb kiruccanásunk alkalmával az EGYENLÍTŐ Esélyegyenlőségi Kampányt céloztuk meg, ahol az előbb említett hordozós egyesület a babahordozást igyekezett népszerűsíteni. A dolog úgy történt, hogy mindenféle nénikre és bácsikra kötöttek fel saját vagy kölcsön vagy köles-babákat, és közben igyekeztek meggyőző érveket duruzsolni a fülükbe arról, hogy ez milyen jó. (Tényleg jó! Én már csak tudom!) Ebből anya is kivette a részét…

Persze olyan is volt, hogy valami egészen máson járt az esze. De vajon miről ábrándozik azzal az újszülött méretű kölesbabával a karjában?…

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy engem a rendezvénynek ez a része kevésbé foglalkoztatott, sokkal inkább Szalóki Ági gyerekkoncertje. Ő az:

Eleinte csak apa nyakából hallgattam a remek muzsikát…

…aztán viszonylag hamar első sorban csápoló rajongó lettem…

…sőt még dalra is fakadtam néhány kecses tánclépés kíséretében…

Szóval mind nagyon jól éreztük magunkat, úgyhogy anya, felőlem pörögj csak tovább!

Reklámok

3 thoughts on “Egy kis ez, egy kis az…

  1. Szia kicsi Csenge!
    Nyugtasd meg a Mamit, hogy a nagyi is szeretett az asztalon tartózkodni, amikor kislány volt.(A többi helyet nem mondom el).
    Nagyon aranyos vagy ebben a sapiban.
    Vigyázz a Mamira és csámborogj el messzire.
    Millió puszi
    Csilla nagyi

  2. Helló Csengusz! Nagyon ügyesen forgatod azt a villát! 😉 Javaslom anyukád szájába is tegyél vele sok-sok falatot, mert elférne rajta még néhány kilócska… 😮 Puszi nektek, Zsófi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s